Az Orbán-kormány alapjaiban változtatta meg a magyar közoktatást, miközben a reformtömeg szinte semmilyen eredményt nem tud felmutatni – hacsak a legutóbbi PISA-mérés katasztrofális mutatóit nem tekintjük annak. Az oktatási tárca hibát hibára halmoz, majd ezeket próbálja korrigálni, és e javítgatásokat sikerként eladni.
A Civil Közoktatási Platform megfogalmazta követeléseit, amelyek teljesülése nélkül szerintük sem az idei tanév hátralévő része, de főként a következő nem lehet sikeres.
Még mindig folyamatosak a panaszok az iskolák államosítása óta. Van olyan tanár, akinek december óta nem érkezett meg a fizetése, egy középiskolában a telefonközpontot kapcsolták ki, mert nem fizették a számlát, sok helyen még mindig nem egyértelmű, mi tartozik az önkormányzat és mi a tankerület feladatai közé. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete határozatlan idejű sztrájk hirdetésére készül. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szerint az átvétel rendben zajlott, finanszírozási gondjaik pedig nincsenek.
Nem fogadja el az emberi erőforrás miniszter bocsánatkérését a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) azért a mondatért, ami szerint a tanárok csak azt várják, hogy ne kelljen dolgozniuk. A PDSZ szerint a kormány mentalitásával van baj.
Hiába egyezett meg a kormány és a Fidesz-frakció arról, hogy az önkormányzatok visszaszerződhetnek az iskolák működtetésére, végül más döntés született, amelyben meghatározó volt Orbán Viktor kormányfő személyes érvelése – mondta a hvg.hu-nak Pokorni Zoltán. A Fidesz elnökségi tagja, a parlament oktatási bizottságának vezetője szerint a választók 2013 szeptemberétől szembesülnek majd a valódi változásokkal, ami politikailag már kockázatos lehet a 2014 tavaszi parlamenti választás előtt.
Egyelőre folyosói pletykákból tájékozódnak az iskolaigazgatók arról, hogy hogyan érinti intézményüket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ megalakulása szeptember 1-től. Az önkormányzatok vezetői sem tudnak konkrétumokat, nem egyeztettek velük. Az átvett dolgozók foglalkoztathatóságát "egyenként kell megvizsgálni" az EMMI szerint.
A fideszes többség sorra leszavazta hétfőn a Parlamentben, az ellenzék pedig megszavazta az oktatási bizottság fideszes elnökének, Pokorni Zoltánnak a módosítóit, amit a szakképzési törvényhez nyújtott be.
A Lehet Más a Politika (LMP) továbbra sem ért egyet a közoktatás átszervezésével, ezért is támogatja, bátorítja a pedagógusok, civilszervezetek esetleges azon kezdeményezéseit, amelyekkel a törvény ellen emelnék fel hangjukat - mondta Osztolykán Ágnes LMP-s országgyűlési képviselő, az oktatási, tudományos és kutatási bizottság alelnöke miskolci sajtótájékoztatóján, szerdán.
Hoffmann Rózsa oktatási ügyekben illetékes államtitkár Brüsszelbe utazik, hogy megvitassa az Európai Bizottságban a magyar közoktatási, valamint felsőoktatási törvénnyel kapcsolatban felmerült aggodalmakat.
Elfogadta a köznevelési törvényt az országgyűlés kedd hajnalban - a képviselők közül 252-en igennel, 62-en pedig nemmel szavaztak. Pokorni Zoltán a név szerinti szavazáson nemet mondott a jogszabályra.
Bár még el sem kezdődött az új közoktatási törvény zárószavazása, az oktatási államtitkárság már most biztos benne, hogy az országgyűlés rábólint a jogszabályra: hétfő délután több tucat újságírónak küldték el a meghívót Hoffmann Rózsa keddi sajtótájékoztatójára, amelynek a címe „Elfogadta az országgyűlés a nemzeti köznevelési törvényt”.
A miniszterelnök iránti lojalitás miatt döntött úgy Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási, tudományos és kutatási bizottságának elnöke, hogy a bizottság minősítse általános vitára alkalmasnak a közoktatási törvény tervezetét - mondta a politikus, megerősítve az Origo ez irányú értesülését.
Hétfőn a megyei önkormányzati vagyon államosításáról, az alkotmánybírósági törvény elfogadásáról és az utcán élők megbüntetéséről is dönthet az Országgyűlés. A parlament a jövő héten egyebek mellett megvitatja a köznevelési és az önkormányzati törvény tervezetét, valamint a 2012-es költségvetéshez érkezett módosító javaslatokat is.
Utalás sincs az ingyenes érettségire az új közoktatási törvény tervezetében, a dokumentumban mindössze annyi áll, hogy a kormányhivatalok a szóbeli és írásbeli vizsgák után külön díjat szedhetnek.
A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete tiltakozik a köznevelési törvény tervezete ellen, amely a heti öt testnevelési órát háromra redukálná, a másik kettőt pedig "játékos egészségfejlesztő testmozgásra" cserélné.
Az oktatási államtitkár szerint a nemzeti köznevelésről szóló törvény a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) elnökének állításával szemben tökéletes összhangban van a kormányzó pártok választási programjával. A nyári szabadságot illetően a koncepció nem hoz változást, és óraszámemelés sem szerepel a javaslatban.
A délutáni iskola csak lehetőség, azok a szülők, akik nem kívánják igénybe venni, felmentési kérelemmel élhetnek majd, s hazavihetik a gyereket – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatásért felelős helyettes államtitkára.
2012 őszétől egyetlen pedagógus sem adhat „elégségest" a diákoknak, a köznevelési törvény koncepciójában ugyanis az áll, hogy a tanulók bizonyítványában és félévi értesítőjében ezentúl kizárólag a „gyenge” minősítés szerepelhet.
A heti öt testnevelésóra közül kettő kiváltható lenne játékos egészségfejlesztő testmozgással, amelynek időtartama legalább 30 perc, általános iskolában továbbra sem lehetne felvételi vizsga, és legalább harminc összefüggő napból álló nyári szünetet kell szervezni - többek között ezt tartalmazza az új köznevelési törvénynek az MTI birtokába került változata.
Az iskola, az óvoda és a kollégium működtetése közszolgálatnak és nem piaci szolgáltatásnak számít - mondta Hoffmann Rózsa csütörtökön Miskolcon.
